Petőfi Sándor költő (1823-1856?)

„Az idő igaz, S eldönti, ami nem az.“
Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra...
...A történészek mai álláspontja szerint életét is áldozta a magyar szabadságért, hiszen 1849. július 31-én esett el a segesvári csatát követő fejvesztett menekülés közben, a honvédeket üldöző kozák ulánusok által elkövetett mészárlásban. Eltűnésének minden körülménye azonban még a mai napig sem tisztázódott...
...1989 nyarán Morvai Ferenc vállalkozó kezdeményezésére a Megamorv Petőfi Bizottság szervezésében magyar expedíció indult Szibériába, Petőfi sírjának felkutatására. Az ásatás szakmai vezetője Kiszely István antropológus volt. 1989. július 16-án Morvai bejelentette, hogy az általa finanszírozott expedíció a burjátföldi Barguzin temetőjében megtalálta a költő földi maradványait. Kiszely szerint a csontvázon 25 olyan jellegzetességet azonosítottak, amelyek a korabeli dokumentumok alapján Petőfi testalkatára voltak jellemzőek (a testalkat, a nőies medence, a kiálló szemfog és a térdkalácsprobléma). Az azonosságot Varga Béla régész mondta ki, a kriminalisztika szerinti öt egybeeső jegy alapján...
...A legfrissebb, 2015 márciusában ismertetett, kínai szakértők által elvégzett DNS-vizsgálat eredményei szerint mégis Petőfi Sándort temethették el Barguzinban. Ezt a költő ma is élő rokonaitól vett vérminták, valamint a barguzini 7. számú csontvázból nyert minta összehasonlító DNS-vizsgálata alapján jelentették ki, amely – a bejelentés szerint – 99,2–99,9 százalékos egyezést mutatott... (Részletek a Wikipedia Petőfi Sándorról szóló cikkéből) Tovább olvas

...A rettenthetetlen Bem tábornok az erőviszonyokkal mit sem törődve, július 31-én 6000 fős csapatát rohamra vezényelte Alexander Nyikolajevics Lüders generális kétszeres túlerőben lévő haderejével szemben. A merész támadás célja az orosz intervenciós erők és az Erdélyben állomásozó osztrák csapatok egyesülésének megakadályozása volt. A magyar tábornak volt egy vendége is; a debreceni kormány honvédelmi miniszterével összekülönbözött költő, forradalmár, Petőfi Sándor. Petőfi, miután súlyosan nézeteltérésbe került a debreceni forradalmi kormánnyal, őrnagyi rangjáról lemondva feleségéhez és fiához ment Tordára. Július 21-én, Bem József hívására utazott Székelyudvarhelyre, és Bem apó törzséhez csatlakozott. Bem lengyel létére is tisztában volt azzal, hogy a forradalom ikonjává lett Petőfi személye és költészete mennyire fontos a magyar nemzet számára. Visszaadta őrnagyi rangját, de mivel szerette volna megóvni, nem engedte meg, hogy a segesvári ütközet frontvonalába menjen. A hadtest főorvosát, dr. Simonfy Sámuelt bízta meg azzal, hogy a csata idején tartsa szemmel a nyughatatlan költőt, akinek „minden körülmények között életben kell maradnia”.... (Origo) Tovább a teljes írásra

Az egyik legmaradandóbb, legihletettebb Petőfiről szóló munka szerzője, Illyés Gyula - aki mindig is nyitott szelleműen viszonyult nemzeti költőnk élete és munkássága körüli vitákhoz és legendákhoz, amikor a nyolcvanas években a szibériai száműzetés újra fellángoló elméletéről tudomást szerzett, állítólag így reagált: rendben van, uraim, de hol vannak a versek? A költő további életének legmeghatározóbb bizonyítékai? ... Tovább olvas

„Talpra, Petőfi! Sírodat rázom:
szólj még egyszer a Szabadságról!”
(Utassy József: Zúg Március)

Ismét zúgott, zúg március. Már éppen hetedszer, amióta egy lelkes csapat elhatározta, hogy megkeresi azt a kilencezer kilométerre lévő helyet, ahová oroszok foglyokat szállítottak az 1848–49-es szabadságharc után. Miért oda indultak? Mert már igen régen, az első világháború óta jöttek hírek a csontig hatoló, hideg szibériai vidékről. Ott még őrizni sem kellett a foglyokat, mert szökés gondolatával senki sem mert nekivágni a télen fagyott, nyáron süppedékes, mocsaras vidéknek. Sok­féle nemzethez tartozó, otthonától elszakított ember élt ott, a Barguzin folyó partján. Azokat a helyeket, ahol Petőfi Sándor megfordulhatott vagy megsebesülhetett, netán eleshetett volna, már sorra kipipálták a szakemberek. ... Tovább olvas


Petőfi(?) egy versének kézirata 1851-ből

Petőfi néhány testi jellegzetessége, amelyek a barguzini csontvázon is megtalálhatóak

  1. Testmagasság: 166 cm,
  2. domború, magas homlok,
  3. felfelé szélesedő, magas, kissé hegyes áll,
  4. benyomott orrtő
  5. nagy fehér metszőfogak,
  6. a bal 3-as fog ferdén kiáll (farkasfog),
  7. szűkmellű,
  8. vékony testalkat,
  9. bal lábára sántított,
  10. rugalmas csípő,
  11. hosszú nyak,
  12. vékony arc,
  13. bal 3-as bordája eltört,
  14. balkezes

Petőfi-temetés 2015

IGAZSÁGOT PETŐFINEK! - A döntés ideje elérkezett! - Az idő sürgető! Még nem késő a cselekvés! /Utolsó esélyként!/ Amennyiben a Hrúz Mária eredeti csontjaiból vett minták DNS vizsgálatait, a legrövidebb időn belül, hivatalból elvégeztetik.
Majd ugyanezt megteszik a barguzini leletekkel s ha az összehasonlítás eredményes lesz, állami temetés megrendezése javallott! Sőt, erkölcsi kötelessége lesz ezt az utat választaniuk, az ország irányítóinak! Egyben örömüket kifejezve, hogy nemzeti költőnk még élt és alkotott, a rabságában is. RAJTUNK, CSAK A LEGSZÉLESEBB NYILVÁNOSSÁG SEGÍT! Mi, a lelkek megnyugtatásáért, megnyugvásáért hosszú évek óta küzdők, ezen lépéssel járulhatunk hozzá, az optimális, legésszerűbb megoldáshoz! ... Tovább olvas

Írjon nekünk, ha a portállal vagy az oldallal kapcsolatban mondanivalója van:

Az oldalon szereplő információk, képek, publikációk és adatbázisok szerzői jogvédelem alatt állnak. © | Javasolt minimális képernyő-felbontás: 1024 x 768