Bocskai István (1557-1606) Erdély fejedelme

A bocskai viselet története

A „Bocskai-viselet” Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni.

Mikor találkozunk először ezzel a viselettel a magyar öltözködésben s elsősorban az iskolai öltözködésben? Az 1920-as évek polgári öltözködésében. A két világháború között viselői túlnyomórészt a középosztály tagjai voltak, s a diákok, akik egyenruhaként hordták.

A 20. század elején induló magyaros ruhamozgalomnak voltak már előzményei a 18-19. században is, mely a felerősödő hazafias nemzeti mozgalommal függ össze. Viselői nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket kívántak demonstrálni a külsőségek révén. Először 1900-ban a debreceni főiskolai újság adott hírt arról, hogy a város „akadémiai polgárai” nagygyűlést tartottak a magyar ruháért, mely egyben a hazai ipar támogatására is alkalmas volt. A divatlapokban a 30-as évek végén egyre több magyaros jellegű ruhaterv jelent meg, például fiúknak magyaros zakó kis fazonnal vagy állógallérral; mindkettőből van ruhánk a pedagógiai múzeum gyűjteményében. A ruháknak a magyaros jelleget a zsinórozás és a különböző gombkötő munkák adták. Ha tehát a férfi vagy a női felsőruha zsinórdíszes gombolót kapott, akkor beszélhetünk bocskai viseletről. A zsinórozás ugyan már a 18. században megjelent, de mint jellegzetes díszítési mód megmaradt a 20. század elején is.

A bocskai viseletnek a középosztály körében ugyan nem volt nagy divatja, annál inkább beszélhetünk sikertörténetről a két világháború közötti diákviseletben. A 20-as évek második felétől a középiskolák, internátusok sorra vezetik be a bocskai formaruhát: fiúknál a sapkát, zakót, nadrágot és rojtos selyem nyakkendőt, lányoknál pedig a blúzt és a szoknyát. Egy ilyen ruhát őrzünk a Szent Margit Leánygimnáziumból. A magyaros szabású és díszítésű egyenruha viselését 1935-ben vezették be. Ez a téli egyenruha sötétkék rakott szoknyából és magyaros zsinórozással díszített, fehér gallérral és kézelővel készült blúzból, sötétkék csokornyakkendőből állt. ... A blúz derékban svejfolt volt, melyet a szoknyán kívül hordtak. Ehhez tartozott még az a magyaros szabású, ún. bocskai sapka, melyen elől a Margitos pajzsot láthatjuk a kócsagtollal, oldalán pedig az arany zsinórozást, ami azt jelenítette meg, hogy a tanuló hányadik osztályos. Ez a sapkaforma a toll nélkül egészen a 60-as évekig volt kötelező. A „Bocskai-sapka” mint ruhadarab 1919-ben viselte először a Bocskai megnevezést. Igazából katonasapka volt, a rajta lévő sastoll (ill. kócsagforgó) a 20-as években jelent meg.

Forrás: Bollókné Várhelyi Katalin

Bocskai-öltöny

A Bocskai-ruha a két világháború között alakult ki, mint társasági öltözet. Az alapelképzelésben még hétköznapi ruhaként szerepelt, és csak később vált társasági öltözetté. Idővel a frakkot és a díszmagyart előíró társasági eseményeken is bocskait viseltek. Mostanában már minden ünnepi eseményen elfogadott a viselése, esküvőkön, diplomaosztókon. Napjainkra már a választék is megnőtt, úgy színekben, mint stílusban: dupla kunkoros, Kazinczy-ujjú, duplakükkös, háromkunkoros, hagyományos, tükröződő.

Forrás: Wikipedia

A bocskai viselet több, mint történelmi jelkép

A bocskai viselet a nemzeti öntudat, a hazafias érzések kifejező eszköze. Jelkép, amely a reformkor világnézeti és politikai hitvallását jelenti és amely az 1848-49-es forradalom és szabadságharc meghatározó viseletévé vált.

1849 október 6-án a nemzetünkért hősi halált halt vértanúink bocskait viseltek. Az utókor méltó megemlékezésének egyik markáns kifejező eszköze, a bocskai egyre népszerűbb.

A 20-as évek polgári életének, a két világháború közötti időszaknak meghatározó viselete soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban. A nemzeti öntudatunkon gúnyolódók, idegen világszemlélettel áthatott mocskolódások ellenére, nemzeti ünnepeinken szerencsére egyre többen öltik magukra a bocskait. Színes és fekete változata egyaránt hazafias érzéseket fejez ki, a fekete egyértelműen a trianoni békeszerződés gyásznapjára utal.

A történelmi zászlók együttese 1985 óra része a magyar katonai, állami és helyi ünnepségeknek. A 23 darabból álló zászlósor a magyar hadi múlt legjellemzőbb zászlótípusait, vagy a magyar hadtörténet leghíresebb korszakaihoz kapcsolódó zászlókat vonultatja fel – bocskaiban. Vajon a megemlékezések alkalmából, politikusaink miért nem öltik magukra nemzeti öntudatunk jelképét?

Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök bocskaiban

Volt egy államfőnk, aki nemzeti ünnepeink megemlékezéseinek alkalmából bocskaiban jelent meg. Az ő kérésére a szingapúri olimpikonok egyenruhája is bocskai lett. Schmitt Pál ártatlanul meghurcolt, igaz hitű államfője volt az egész nemzetnek. Igazát bebizonyította, azóta semmit nem tudunk róla. A jelenlegi politikai hatalom hallgat.

A viselet szabásának, zsinórozásának, gombolásának jelentése, üzenete van, ezért jobb, ha készítését viseletkészítő szakemberre bízzuk.

Egy gúnyolódó cikk a nemzeti érzelmű, volt köztársasági elnökünk feleségéről. Katalin asszonyt a határon túli magyar közösségek iránti “egyszerű érdeklődése” vitte a Vajdaságba, ahol főként helyi civil szervezetek és oktatási intézmények képviselőivel találkozott. Nemanja Delic örömmel fogadta, hogy a magyar köztársasági elnök felesége először a több mint ötvenezer lakosú, patinás Zomborba látogatott. Örültünk itthon, hogy végre valami megmozdul. Katalin asszony tervei között szerepelt a kárpátaljai, felvidéki, illetve erdélyi magyar közösségek felkeresése is.

Forrás: magyarno.com

Írjon nekünk, ha a portállal vagy az oldallal kapcsolatban mondanivalója van: