Az 6x6x6-os bűvös kocka kirakása

 

 

A leírás egy óriásira nőtt bűvös kocka (Rubik-kocka), a 6x6x6-os kocka kirakásáról szól. A különböző kockák kirakásáról számos leírás és videó található az Interneten. A jelen leírásban azoknak a kocka-kedvelőknek igyekszünk segítséget nyújtani akik már megbarátkoztak a 3x3-as illetve a 4x4-es kockával (esetleg az 5x5x5-ös kockával is) és szeretnék megoldani az 6x6x6-os kockát is.

A 3x3x3-as, a 4x4-es és 5x5-ös bűvös kockák kirakására vonatkozó módszerünk megismerésével, minimális gyakorlással (akár újabb forgatás-sorozat megtanulása nélkül is) bármikor, bárki ki tudja rakni a 6x6x6-os bűvös kockát is, anélkül, hogy rendszeresen órákig kellene gyakorolnia a forgatásokat.

Tudni kell, hogy a kockát forgató versenyzők (speedcuberek), akik néhány másodperc alatt rakják ki a Rubik-kockát (a nagyobbakat is 1-2 perc alatt) több száz forgatássorozatot ismernek és az adott kockaállapothoz a megfelelőt a másodperc töredéke alatt tudják azonosítani és végrehajtani.

 

 

A forgatásokhoz használt (módosított) jelölőrendszerünk leírását és egy mini-lexikont itt találhat.

 

 

A 6x6x6-os bűvös kocka rendezésének menete:
- Először a lapközepeken található (6x16) 96 színes kiskockákat rendezzük oldalanként egy színűre, figyelve az oldalak színsorrendjére,
- majd a - rendezetlen kockán szétszórva található - (12x4) 48 db élkockákat rakjuk szín szerint négyes sorokba.
- A kétféle forgatássorozat eredményes befejezése után hozzájutunk egy rendezetlen, lényegében 3x3-as kockához, ahol az élnégyesek adják a Rubik-kocka élkockáit, a 16 kiskockából álló oldalközepek pedig a középkockákat,

aminek a kirakását már ismerjük vagy itt megtekinthetjük.

 

1. Lapközepek rendezése

Itt a feladatunk az, hogy az oldalak közepén található 6x16 db egyszínű kiskockát oldalanként egy színűre, egymás mellé forgassuk. Most nincs olyan támpontunk, mint a 3x3x3-as (vagy 5x5x5-ös) kockánál, ahol a középen levő kiskockák meghatározták az adott oldal színét, mert egymáshoz képest állandó a helyzetük. A lapközepek hatékony és megfelelő rendezése érdekében tehát készségszinten kell ismernünk a kockán lévő színek egymáshoz képesti helyzetét.

A lapközepek rendezése intuitív módon, egyszerűen megoldható, komolyabb segítséget nem igényel annak, aki már egy kis tapasztalatot szerzett a 3x3-as, 4x4-es és 5x5-ös kockák kirakása során.

 

 

 

Elkészülnek tehát a lapközepek:

 

2. Élkockák rendezése

Ebben a fázisban feladatunk a rendezetlen kockán szétszórva található 12x4=48 élkocka szín szerint négyes csoportokba való rendezése. Aprólékos és igen nagy türelmet igénylő munka, de a 4x4-es vagy 5x5-ös kocka éleinek rendezésénél megismert egyszerű és áttekinthető forgatássorozat ismételgetésével nagyrészt célt érhetünk.

 

 

Állítsuk be az egymás mellé beforgatandó (rendezendő) élkockákat úgy, hogy mindegyik a felső lapra (T) kerüljön. Amelyekhez társítani akarunk azok velünk szemben a (T és F oldal találkozásánál), a beforgatandó(k) túloldalt, a T és B oldal találkozásánál legyen(ek). (Az ábrán a fekete színnel jelzett élkockák.) Ügyeljünk arra, hogy a beforgatandó élkockák színeiket tekintve megfelelő állásba kerüljenek, vagyis a forgatássorozat végén az új élkockasor színei oldalról tekintve azonosak legyenek. A forgatássorozatban mellékes szerepet játszó négy élkockának (nevezhetjük ezeket segédélkockáknak) még nem rendezett élkocka-sort válasszunk! Lásd: ábra.

Javasolt forgatássorozat (hasonló, mint a kisebbeknél):

3Ro-Te-Ri-To-3Re

Ha a T és B oldal találkozásánál levő másik élkockát párosítanánk, akkor a forgatás-sorozat értelemszerűen módosul.
Az élkockák párosításának variációi még: a közelebbi élkockát visszük fel, a bal oldalon helyezzük biztonságba a párosított élkockákat, stb.
Ha már egy kis gyakorlatot szereztünk az élnégyesek kialakítása során, gyorsíthatjuk a sorok kirakását úgy, hogy megfigyeljük a forgatássorozatban a segédélkockákból melyik és hogyan csatlakozik a társélkockákhoz.

Figyeljük meg, hogy mi történik a forgatások során: Először párosítjuk a kiválasztott élkockákat (1. fordítás), ezután oldalra visszük (2) és "biztonságba" helyezzük (3), majd miután a segédélkockák a helyükre léptek, visszafordítjuk a felső réteget (4), hogy az elmozdított lapközepeket helyre hozhassuk (5). Teljesen áttekinthető a folyamat, ezért egy átlagos térlátású kockaforgatónak nem is kell memorizálnia ezt a forgatássorozatot.

 

3. Élkockák rendezésének végén felmerülő paritás helyzetek

A 6x6x6-os kocka rendezése során már az élnégyesek kialakítása végén beleütközünk paritás-helyzetekbe. A továbbiakban ezeket vesszük sorra.

Tippek, lehetőségek:

 

3.1 Az utolsó élnégyes színezése nem homogén

Alkalmazandó forgatás-sorozat:
2Ru-Bu-Tu-2Le-Tu-2Ro-Tu-2Re-Tu-Fu-2Re-Fu-2Lo-Bu-2Ru

Ez egy 15 fordításból álló algoritmus ezért szükséges, hogy egy kicsit egyszerüsítsük és megjegyezhető alakra hozzuk, mert elég gyakran szükségünk van rá.

Vegyük észre, hogy a T, F és B oldalak mindig félfordulatot végeznek, ezen kívül csak a "2R" és a "2L" oldalak/rétegek fordulnak. Tehát - csak ebben és a következő két algoritmusban - az adott második réteget értjük az R vagy r illetve az L vagy l betű alatt. Ezen egyszerűsítések után szerkeszthető egy olyan, megjegyezhető szavakból kialakuló szósor, amelyben csak az R és L betűk utáni magánhangzó releváns és jelzi a forgatás irányát, míg a "T", "F" és "B" utáni magánhangzóknak nincs jelentősége, mert úgyis mindig félfordulat következik. (A zárójelben lévő betűknek sincs jelentőségük, mert amúgy sem szerepelnek a forgatásokhoz használt jelölőrendszerünkben.)

Az algoritmus a leírt értelmezéssel memorizálható a már ismert formulával:

Rubi(n)t letörő töret. Férfi lábo(n) rú(g).

 

3.2 Két élnégyesben egy-egy élkockát kell megcserélni

Alkalmazandó forgatás-sorozat:
(2Lo-Tu)2-Fu-2Lo-Fu-2Re-Tu-2Ro-Tu-2Lu

Az algoritmus végrehajtása eredményeként az ábra szerinti - sorba nem illeszkedő, azonos poziciójú - élkockák egymással kicserélődnek és meg is fordulnak.

Előfordul, hogy nem az ábra szerinti, hanem pl. a mellette levőt kellene megcserélni, ekkor az algoritmus értelemszerű és könnyű módosításával végezzük a forgatásokat.

A forgatássorozat a 3.1 pontban leírt egyszerűsítésekkel (T és F oldal mindig félfordulatot végez, az adott belső réteget értjük az R vagy r illetve az L vagy l betű alatt, stb.) és értelmezéssel memorizálható a már ismert formulával:

Lótu(sz), lótu(sz)-faló, fűré(sz)t ro(s)tálu(nk).

 

 

4. A kocka rendezése

Az előző három fejezet végrehajtása után kialakítottunk egy lényegében 3x3x3-as Rubik-kockát,

aminek a kirakását már ismerjük vagy itt megtekinthetjük.

Talán azt nem is kell említeni, hogy ebben a befejező fázisban az 6x6-os kocka külső oldalait csak magukban, a kocka belső négy rétegét pedig együtt forgatjuk.

 

 

5. A kocka kirakásának végén előforduló paritások kezelése

A kocka rendezésének ebben a fázisában a paritásoknak két alapesete lehetséges:
- kettő élkockanégyest kellene egymás között kicserélni, és/vagy
- már csak egy élsor van fordított helyzetben.

 

5.1 A két kicserélendő élkocka-négyes egymással szemben helyezkedik el (lásd: ábra). Az alábbi forgatássorozattal egymás között - színtartó módon - kicserélődik:

(3Ru2Ru-Tu)2-3Tu2Tu-3Ru2Ru-3Tu2Tu

A forgatás eléggé egyszerű, könnyen megjegyezhető, memoritert nem szükséges rá készíteni és már ismerhetjük a 4x4x4-es kocka kirakásából. (Mindig félfordulat történik, a "3R" és "2R" réteget együtt és három alkalommal, a "T" oldalt ill. a "2T" és "3T" réteg együttesét kétszer-készer fordítjuk meg.)

 

 

5.2 Egy élkocka-négyes, amely az ábra szerinti helyzetet foglalja el az alábbi forgatássorozattal helyben megfordul:

3Ru2Ru-Bu-Tu-3Le2Le-Tu-3Ro2Ro-Tu-3Re2Re-Tu-Fu-3Re2Re-Fu-3Lo2Lo-Bu-3Ru2Ru

Bizony, ez egy 22 fordításból álló, nem könnyen memorizálható forgatássorozat, de elég gyakran szükségünk van rá, ezért célszerű megjegyezhető formára hozni. Vegyük észre, hogy a T, B és F oldalak mindig félfordulatot végeznek, ezen kívül csak az "3L" és "2L" ill. a "3R" és "2R" réteg fordul, mindig együtt és egy irányba. Szerkeszthető azonban egy olyan, megjegyezhető szavakból kialakuló szósor, amelyben az R vagy r illetve az L vagy l betű alatt az adott belső két réteget értjük, az utánuk következő magánhangzó releváns és jelzi az együttes forgatás irányát, míg a "T", "B" és "F" utáni magánhangzóknak nincs jelentősége, mert úgyis mindig félfordulat következik. (A zárójelben lévő betűknek sincs jelentőségük, mert amúgy sem szerepelnek a forgatásokhoz használt jelölőrendszerünkben.)
A forgatássorozat memorizálható a már ismert formulával:

Rubi(n)t letörő töret. Férfi lábo(n) rú(g).

 

Ha a fenti forgatássorozatok rendben megtörténtek, akkor örülhetünk a kész 6x6x6-os bűvös kockánknak.

 

 

Összeállította: Straub Tamás

 

 

A leírt módszer - részben vagy egészben - a forrás megjelölésével szabadon felhasználható.